Ma éppen 8 éve adtuk hírül, hogy "A hangkártya-specialista Creative Technology augusztusban kíván betörni a tajvani piacra az ATI Technologies legújabb Radeon 9000 PRO chipjére épülő termékével."
Kezdetben volt a Sound Blaster. Ez volt A Hangkártya. Egyben ez tette a Creative Labs nevét 1989-től ismertté és alapozta meg későbbi üzleti lehetőségeit.
OFF
A teljes igazság az, hogy a ma is létező PC Speaker egycsatornás csipogó-hangszóró és az eredeti Sound Blaster 8 bites, egycsatornás, 44,1/22,05 kHz-es (play/record) hangkártya legfrissebb-legfejlettebb 2.0 verziója között volt még az AdLib nevű, digitalizált hangra (PCM) képtelen, de a Sound Blaster által is használt Yamaha YM3812 chipes FM szintetizátoros lehetőség is, hangminőségben fényévekre a PC Speaker előtt és a Sound Blaster mögött. Ennek egy 1993-as működő példányát ma is őrzöm. Népszerűsége a Sound Blaster árához viszonyított olcsóságának volt köszönhető, valamint mivel CD még nem ment bele a gépekbe, a 40-120 MB-os winchesteren meg nem volt hely digitalizált hangnak, és a játékokhoz is elég volt a Sound Blasterrel azonos chip révén egyenértékű FM szintézis, az átlagfelhasználónak fölösleges lett volna a nagyobb tudás. Ezt a kártyát otthon el lehetett készíteni.
AdLib
Persze léteztek komolyabb - és drágább - audio megoldások is, de ezek szóba sem kerülhetnek a mainstream PC-piacon.
/OFF
Az első az elfeledett Game Blaster után következő 1989-90-es Sound Blaster 1.0-2.0 8 bites, egycsatornás, 44,1/22,05 kHz-es (play/record) kártya.
Ezt hamarosan, 1991-92-ben váltotta a Sound Blaster Pro/16/ASP 16 bites, kétcsatornás, teljesen 44,1 kHz-es (play/record), tehát CD-minőségű hangot előállítani képes változat.
Sound Blaster 2.0
Forrás: YJFY.com
Sound Blaster AWE32
Forrás: YJFY.com
A legkirályabb viszont az 1994-ben debütált Sound Blaster AWE/32, majd 1996-ban ráncfellvart AWE64 ugyancsak 16 bites, kétcsatornás, teljesen 44,1 kHz-es (play/record), de már MIDI szintetizátorral és hangkészlettel (a kártyamemóriában előre tárolt digitalizált hangszer-hangminták, amelyekkel elég jól lehetett élőzenét megszólaltatni, nagyon kis tárolókapacitás felhasználásával) rendelkező egység, természetesen horror áron. Itt már voltak hívő-táborok, ugyanis a piros áramköri lapra szerelt Gravis UltraSound is hasonló szolgáltatásokat biztosított, sokak szerint jobb hangminőségben, mint a zöld áramköri lapra szerelt Sound Blaster AWE/32/64.
Tulajdonképpen ez a klasszikus korszak vége. A Creative neve egybeforrt a PC-s hanggal. A későbbi hangkártyák erre alapoztak: AudioPCI, Live!, Audigy/2, X-Fi. Az első video-megoldás 1995-ben Video Blaster SE100 néven jelent meg, és videodigitalizálásra való volt. Nem mintha lett volna tárkapacitás hozzá. De marha jól mutatott a monitoron a videomenet képe. Na persze ez alapból nem digitalizált volt, tehát valójában nem a desktop képe, hanem egy ablakba (layer) megjelenített analóg videó látszott. Digitalizálni és nézni egyszerre nem lehetett...
Video Blaster SE100
Forrás: YJFY.com
De elkezdődött valami a videókártya-piacon is, és.. nem tartott sokáig: a verseny itt maga alá gyűrte a céget. Majd a 2002-es új kísérlet is kudarcot vallott. Tehát a Creative-sztori - a cím ellenére - nélkülözi az erős videós jelenlétet. Ma is ez a helyzet: az - egyébként nagyon jó minőségű - webkamerák kivételével a termékvonal a fülünket célozza meg.
Korábbi régi híreket itt olvashatsz